Hogyan, mivel?

A fejésnek többféle technikája létezik: kézi (különböző módszerek, egy jó leírás itt található: http://www.lll.hu/node/9), illetve valamilyen kézi, vagy gépi eszközzel történő fejés. Mivl előre nem tudjuk, mire lesz szükség, vagy egyáltalán szükség lesz-e bármilyen eszközre, ezért nem érdemes előre vásárolni. Ha csak alkalmanként van rá szükség, akkor a kézi módszer, vagy egy egyszerű pumás mellszívó is elegendő. Ha hosszabb távú fejésre kell berendezkedni (koraszülött babák esetén pl.), akkor érdemes nagy teljesítményű, két szívófejes gépet kölcsönözni. Érdemes elolvasni a tejleadó reflex című bejegyzést a reflex kiváltásának megkönnyítésével kapcsolatban.

Mi a tejleadó reflex?

A tejleadó reflex azt jelenti, hogy ingerlés (szoptatás, vagy fejés) hatására erőteljesen kilövell a mellből a tej. Ez összetett, és egymással összefüggő hormonális folyamatok következménye. A tejleadó reflex kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a baba elegendő tejhez juthasson. Fontos hozzá az ellazultság, mert ideges, stresszes állapotban nehezebben váltódik ki a reflex.

Egy újszülöttnek általában legalább napi 8-12, egyenként legalább 20-25 perces szoptatásra van szüksége. Sok kisbaba ennél gyakrabban és/vagy alkalmanként jóval hosszabb ideig szopik. Ebben az időtartamban benne van az aktív szopás, vagyis a tényleges táplálkozás, valamint a komfortszopi is, amikor a baba cumizik.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek ÁTLAGOS adatok - óriási eltérések lehetnek két baba közt, és nagyon sok minden "normális". Figyelni kell a súly mellett a hossz- és fejkörfogat növekedésére is, a pisis pelenkák számára, a kutacs és a bőr állapotára széklet mennyiségére, színére, állagára, a fejlődésre, a baba általános kedélyére, közérzetére, alvási szokásaira, stb.